Tanárportré: Interjú Csernák-Szuhánszki Debóra tanárnővel

 

 

 

 

 

 


Aki Dombóváron töltötte gyerekkorát, majd 8. osztály után Budapest mellé költöztek. Elmesélte, hogy hogyan választotta tantárgyát, és lett matek faktosból magyartanár. Azt is elmondta, hogy a nyelvtan vagy az irodalom áll-e közelebb a szívéhez. Valamint még sok más érdekes kérdésre válaszolt.

1

Hol töltötte a gyerekkorát? Mire emlékszik vissza legszívesebben gyermekkorából?
Dombóváron születtem, itt jártam általános iskolába (az akkori Molnár Györgybe), évfolyamtársam volt Juhász Rita tanárnő, ő volt az évfolyamunk mintadiákja J.
Az egész gyerekkorom Dombóváron nagyon emlékezetes. Jó érzés volt ide visszatérni tanítani, gyakran parkolok a Bezerédj u. 2/C előtt, ahol 14 éves koromig laktunk. A mai napig megdobban a szívem a hatalmas ház láttán. Eddig összesen egyszer léptem át a küszöbét azóta, hogy a 8. osztály után elköltöztünk a városból Budapest mellé. Fájdalmas nyár volt, mintha véget ért volna életem egy fontos szakasza, nem is tudom, talán pont a gyerekkorom. A város és a gyerekkor számomra szétválaszthatatlan fogalmak.

Hogyan választotta a tantárgyat? Az irodalmat vagy a nyelvtant szereti jobban tanítani?
Általános iskolás koromban Bőr-Nagy Ádámné, Cili néni volt az osztályfőnököm és a magyartanárom. Nagyon szerettem az irodalmat, sokat olvastam és különböző országos irodalmi pályázatokon is értem el sikereket. A középiskolát mégis számítástechnika tagozaton végeztem, és „matek faktos” voltam. Hibátlan matek érettségit írtam. Emlékszem, hogy az érettségi elnök teljesen kikelt magából, amikor megtudta, hogy magyar szakon fogok továbbtanulni.
Az irodalom miatt választottam a magyar szakot, de az egyetemen rájöttem, hogy a nyelvészet sokkal kiszámíthatóbb, kézzel foghatóbb, egzaktabb (ebből is látszik, hogy közel áll a matematikához). Ezért választottam második szaknak másodéven a magyar mint idegen nyelvet. Igazi kaland külföldieknek megtanítani nyelvünket. Később magyar nyelvtörténetből doktoriztam, ami szintén a nyelvészet egyik ága. Tehát a nyelvészettudomány közelebb áll hozzám. De tanítani az irodalmat szeretem jobban, azzal VARÁZSOLNI lehet.
1

Hogyan került a gimnáziumba?
Voltak Kaposváron (ahol jelenleg lakom) munkahelyeim, de összesen egy évet tanítottam más iskolában, azután csak mindenféle adminisztratív munkakörökben dolgoztam Közben megszülettek a gyermekeim, és elvégeztem a doktori iskolát. Négy éve tavasszal felhívták a figyelmemet, hogy a dombóvári gimnáziumba magyartanárt keresnek, jelentkeztem, és bár kezdő tanárként (gyakornokként) kellett számolniuk velem, felvettek. Azt hiszem életem egyik legjobb döntése volt annak a pályázatnak a benyújtása.

Melyik a legszebb élménye a pályával/iskolával kapcsolatban?
Tavaly búcsúztam el először egy végzős osztálytól, szerintem ez minden tanár életében meghatározó élmény. Kaptam tőlük egy „Emlékbefőttet”, sosefelejtős ajándék volt, mindenki írt bele egy kis üzenetet. Szerintem fontos, hogy néha ilyen megerősítő visszajelzéseket kapjunk a munkánkkal kapcsolatban.

1

Mire a legbüszkébb eddigi élete során?
Lehet, hogy sablonos válasz, de büszke vagyok a családomra, a szüleimre, akik nélkül nem lennék az, aki vagyok. A férjemre, a lányaimra, akikkel folyamatosan alakítjuk egymást. Egyébként pedig nem vagyok egy büszke ember, teszem a dolgom a tőlem telhető legnagyobb erőbedobással.

Milyen szupererőt választana magának?
Szeretnék belelátni más emberek fejébe. Például a diákokéba, hogy mikor értenek meg valamit, mikor csinálnak úgy, mintha megértették volna, de közben nem. És a felnőttek fejébe is jó lenne belelátni, sok gondtól, nehézségtől óvhatná meg ezzel magát az ember.

Van példaképe? / Ha egy napra más bőrébe bújhatna, ki lenne az?
Nincs példaképem, de mindig irigyeltem azokat az embereket, akik őszintén tudnak flegmák lenni a világgal szemben. Néha jó lenne nemtörődömmé válni, de valahogy nekem ez soha nem ment.

Mi a kedvenc könyve? / Ki a kedvenc írója/költője?
Szeretem a romantikus lányregényeket: Brontë nővérek, Jane Austin, Burnett. Múlt nyáron elkezdtem olvasni a Harry Potter sorozatot, és idén nyárra beszereztem a következő részt. A kortárs költők közül szeretem Varró Danit és Lackfi Jánost. De hozzá kell tennem, hogy az éjjeliszekrényemen ott a Bibliám.

Néz valamilyen sorozatot?
Kedvenc sorozatom a Jóbarátok (Friends), többször végignéztem már elejétől a végéig. Szeretem az Agymenőket, ez sok furcsa figura viselkedésére magyarázatot adott számomra az életben. J

1
Ez volt a legutóbbi karácsonyi ajándékom:
1
1
Mi volt a legjobb pillanata eddig, amire mindig jó szívvel emlékszik vissza?
Az esküvőm napja.

Ha elutazna bárhova, akkor hova és kivel menne?
Nagyon szeretnék egyszer eljutni a férjemmel New Yorkba, ez az egyik pont a bakancslistánkon.
1

 

Van kedvenc szabadidős elfoglaltsága?
Szívesen rajzolok, kreatívkodom, ez tud igazán kikapcsolni. Egyik hobbimként scrapbookokat készítek, ezzel több kedvenc elfoglaltságomnak hódolhatok egyszerre.
1  1 
1  1

Ha nem tanár lenne, akkor mivel foglalkozna?
Voltam már „nem tanár”, nem akarok megint az lenni, nem szerettem.

Mit gondol a kopasz macskákról?
Félek tőlük

Ha az életéről készítenének egy filmet, milyen címet adna neki?
Velem mindig történik valami

Milyen zenéket szokott hallgatni?
Folyton változik, jelenleg Margaret Island-et hallgatok, miközben ezekre a kérdésekre válaszolok (https://www.youtube.com/watch?v=J4PaGIvoeMs), de gyakran szól nálam jazz, Michael Bublé (https://www.youtube.com/watch?v=SPUJIbXN0WY) vagy Ed Sheeran (https://www.youtube.com/watch?v=2Vv-BfVoq4g), és az aktuális kedvenc otthon az esti elcsendesedésekhez a gyerekszobában: Disney piano album https://www.youtube.com/watch?v=qeLu68qXzps

Hogyan jellemezné magát három szóban?
nem tudok unatkozni

Mit gondol a kialakult helyzetről és az online oktatásról?    
Mélyvíz. Diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt az volt március 16-án. Aztán mindenki elkezdte csinálni, ahogy tudja, lelkesen, mindent beleadva, de legtöbbünk amatőr módon. A többségnek fogalma sem volt róla, hogy mi is pontosan a digitális oktatás. Én még most is bizonytalan vagyok ezzel kapcsolatban. Böngésztem a diákok, szülők, kollégák visszajelzéseit különböző fórumokon. Azt a következtetést vontam le magamnak, ami a „való világ” oktatására is igaz, hogy olyat úgyse tudunk csinálni, ami mindenkinek jó. Mert van, akinek az a jó, ha elküldöm az oldalszámot, hogy ettől eddig jegyzeteld ki, majd küldd vissza a füzetképet. Van, akinek azt jelenti, hogy minden legyen online, a gyakorlattól a tananyagig. Van, aki az online, élőben megtartott órákat szereti, de az valakinek folyton szaggat, van, aki a videótanári magyarázatokat preferálja. Adjunk jegyet?
Arra jutottam, hogy megpróbálok mindenből egy kicsit. Heti egyszer minden osztályomnak tartok egy online órát. Küldök videókat, ahol elmagyarázok egy-egy anyagrészt (érdekes, sosem gondoltam volna, hogy lesz saját youtube csatornám). Online szabadulószobákat készítek, pl. „Szabaduljunk a Héttoronyból”, vagy „Szabaduljunk a Pokolból” címmel.
Ez nagyon erőt próbáló időszak. Nem szeretnék hosszú távon digitális tanár lenni. Nekem hiányzik az osztályom, hiányoznak a diákok, a tekintetük, a kérdéseik, az órák humora, a személyes jelenlét. Az, hogy bemegyek a terembe, és látom rajtuk, hogy milyen állapotban vannak, hogy csillog-e aznap a szemük, hogy írnak-e TZ-t a következő órán, hogy velem vannak, vagy csak bámulnak ki az ablakon (ez május környékén már gyakran előfordul).
De remélem, hogy a helyzet átmeneti, és valamikor majd minden visszatér a régi kerékvágásba. Mert ez most nagyon nem jó így…  


Várom a találkozást!


1

Pápai Dorottya, 9.N