Pozitív gondolkodás –

Miben rejlik a titok?

2012 | Szerző: Endrei Nikoletta 13.e


A pozitív gondolkodás napjaink populáris témáinak egyikévé nőtte ki magát. Szerencsére a médiának köszönhetően egyre több emberhez jut el. Kérdés persze, hogy pontosan mit is jelent, illetve, hogy egyáltalán mihez kezdünk mindezzel.

Mi az oka annak, hogy manapság egyre frekventáltabb pozíciót szerez magának a köztudatban a pozitív gondolkodás? Olyan világot élünk, amely hatalmas elvárásokat gördít elénk, s ennek teljesítése görcsös megfelelési kényszert szül, ami stresszel jár. Nap, mint nap meg kell küzdenünk a minket ért negatív impulzusokkal. Ezek után hazatérünk, s fáradtan a tévé elé kuporodva a következő fogad: megnézzük a kereskedelmi csatorna hatásvadász híradóját, amely nem más, mint félóra intenzív negatív töltetű „hírcunami”. Gondok, problémák nyomják a lelkünk, sokszor ezeken gondolkodva alszunk el. A magyar pesszimizmust nem is említem, amely meghatározza mentalitásunkat.

Miért jó a pozitív gondolkodás? A pozitív gondolkodás a negatív hatású kifejezések és gondolatok kerülése mellett elsősorban egyfajta megoldáscentrikus hozzáállást jelent. Ha valaki kerüli a negatívizmust, attól még nem dugja homokba a fejét, pusztán rájött arra, hogy a megrögzött borúlátás még soha az életben nem vezetett semmi jóra. Pár évvel ezelőtt a legjobb barátnőm hívta fel a figyelmem A Titok című könyvre, mely akkor még nem volt olyan közismert, mint manapság. Ha visszaemlékszem régen történt dolgokra, általában inkább az azzal kapcsolatos érzéseket tudom felidézni, így azt mondom, hogy megmagyarázhatatlan módon felszabaduló energia áramlott végig bennem, miközben olvastam. Az járt a fejemben, hogy én eddig erről miért nem tudtam?

Honnan ered? Az ősi írásokat tanulmányozván, minden században megtaláljuk annak a törvénynek a lenyomatát, amin A Titok alapul. Már Krisztus előtt 3000 táján kőbe vésték. S bár voltak, akik mohón csak maguknak akarták, ez a tudás valójában mindig is elérhető volt bárki számára. A törvény születése egészen az idők kezdetére nyúlik vissza. Ez is bizonyítja, hogy mindig is volt, és mindig is lesz létjogosultsága.

Mi az alapja? A mostanra már jól ismert elmélet szerint a pozitív gondolkodás a vonzás törvényén alapszik, miszerint gondolataink és pozitív érzéseink határozzák meg sikereinket.
„A gondolatok dolgokká válnak.” A módszere a vizualizáció.Elképzelem, a magaménak tudom, rabul ejt ennek érzése.

Ne feledkezzünk meg a tudomány embereiről sem, győzzük meg a racionalitás talaján élőket! Az univerzumban minden energia, vagyis az anyag, a fény, a hang, a gondolat, még az érzés is. Tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy nemcsak külső hatások idéznek elő fizikai változást a testben, hanem a gondolatok, az érzések is befolyásolják a szervezet biokémiai folyamatait. Az energia-megmaradás törvénye szerint az univerzumban a legcsekélyebb energia sem veszhet el, vagyis az energia nem tud eltűnni, legfeljebb egyik állapotból a másikba átalakulni. Az ember a gondolatának megfelelő energiamezőt épít maga köré. Ez az energiamező pedig annál erősebb, minél gyakoribb és intenzívebb az azonos vagy hasonló gondolat. Mert a hasonló gondolatok vonzzák egymást.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha mindez ennyire egyszerű, akkor miért van annyi boldogtalan ember? Ennek az egésznek a kulcsa, a hit. Feltétel nélküli hit, ami nem egyszerű. Az emberek szkeptikusak. A könyv több olyan híres tudóst, művészt említ, akik bizonyosan alkalmazták A Titkot, mint például Einstein, Shakespeare, Beethoven, da Vinci. Ők egytől egyik legendássá váltak, s munkásságukat a mai napig értéknek tekintjük.

Összeegyeztethető-e ez a különböző vallásokkal? A Titok nem nevez meg egy konkrét transzcendest, pusztán egy „magasabb intelligenciát” említ. Ez mutatja örökérvényűségét, hogy bármely vallás hívei a magukénak tudhatják, s nem kell választaniuk az egyház dogmái, illetve a vonzás törvénye között. Az orvosok is elismerik, hogy a „gyógyíthatatlan” betegségekből való csodás gyógyulás oka lehet a pozitív gondolkodás, melynek élettani hatásai gyógyító hatással vannak a sejtekre, tehát felér egyfajta placeboval. „Szervezetünk úgy van kitalálva, hogy képes legyen meggyógyítani önmagát.”

Az én életem teljesen megváltoztatta a pozitív gondolkodás. Ma már el sem tudnám képzelni, hogy másként éljek. „Akár azt gondolod, hogy képes vagy valamire, akár azt, hogy nem, mindenképp igazad van.”

Endrei Nikoletta 13.e