GIMA OnlineRólatok - Nektek

 

         Példakép. Ha meghalljuk ezt a kifejezést, talán mindenkinek azonnal eszébe jut valaki, vagy valakik. Sokszor választunk követendő példának olyan embereket, akiket valójában nem is ismerünk, csak látjuk azt, hogy mit értek el az életben, és ez lenyűgöz minket, hasonlítani szeretnénk rájuk. Az ilyen személyek általában családtagok, vagy olyan emberek, akiket a közéletből ismerünk. De elgondolkodtunk azon valaha, hogy a diáktársaink közt is találhatunk olyan példaértékű tanulókat, akikre felnézhetünk? Kaszás Levente a 11.a osztályból az élő példa rá, hogy egy szerénynek tűnő fiú az iskola folyosójáról is képes például szolgálni a kortársainak. A tehetséges és kitartó diák évek óta versenyszerűen táncol, melyben sikert sikerre halmoz.  

         - Mióta táncolsz?
2002-ben kezdtem el táncolni az édesanyámék unszolására, akkor voltam második osztályos.

         - Miért a táncot választottad?
Ahogyan az előbb is említettem, igazából nem az én választásom volt. A hagyományos félévi és év végi vizsgák után dicséretet kaptam az akkori edzőmtől, Balázs Eriktől és felajánlotta a magasabb szintre, jobb táncosok közé lépés lehetőségét. Ez a siker hozta meg a kedvem igazán a tánchoz.

         - Mit szeretsz benne?
Nos, szokták mondani, hogy tánc közben azok lehetünk, akik akarunk, ezzel teljesen egyet tudok érteni. A valóságban visszafogott fiúból a tánc hatására igazi latin „casanova” válhat. Nálam sajnos az a helyzet, hogy ez az előbb említett karakter leginkább az edzéseken jön ki, a fellépéseken és a versenyeken pedig gyakran visszaváltozok visszafogott fiúvá. A közeljövőben ezen szeretnék változtatni.

         - A későbbiekben is szeretnél táncolni?
Mindenképpen, hiszen komoly terveim vannak a tánccal. Aztán, hogy ezekből mit sikerül megvalósítani, az már egy másik kérdés. Ennyi év után viszont megtanultam, hogy a legjobb az, ha nagy célokat tűzünk ki, hiszen ha látjuk, hogy nem tudjuk teljesíteni őket, akkor még mindig vissza tudunk venni az álmainkból, és jobban be tudjuk határolni, hogy kik is vagyunk valójában.

         - Melyik egyesületben táncolsz, és mennyit edzel hetente?
Kaposvárra, az Ametiszt Tánc-Sport Egyesületbe járok edzeni már 2009 májusa óta, átlagban heti háromszor. Ez sajnos borzasztóan kevés.

         - Milyen eredményeket értél el eddig és melyikre vagy a legbüszkébb?
A hat év versenyzés alatt sikerült nagyon szép helyezéseket elérnem, de volt sok kevésbé kielégítő eredményem is. Most ,,koptatom" az ötödik partnerem és eddig kivétel nélkül mindegyik lánnyal tudtam győzni. Ez az egyik, amire büszke vagyok, hiszen ezzel bebizonyosodik az, hogy annyira rossz nem lehetek. Mind az öt lánnyal különféle versenyeken vettünk részt. 2007-ben arattam életem első győzelmét olyan rutinos párosok ellen, akik anyagi lehetőségeik folytán sokkal többet tudtak a táncra fordítani. Ebből adódóan most már jóval előttem vannak, gyakran láthatjuk őket a Duna TV-s táncközvetítésekben. 2009-ben Nyugat-Magyarországi Területi Bajnokságot nyertünk az akkori partneremmel latin táncokban, ez talán az egyik legfontosabb siker az eddigi pályafutásomon. Azóta csak standard táncokból sikerült diadalmaskodnom. 2011-től magasabb kategóriába és korosztályba léptem egyaránt, de annyira talán ez sem befolyásolt a sikerek elérésében, hiszen jelenlegi táncpárommal 5 győzelmet arattunk az előbb említett évben.

         - Össze tudod egyeztetni a sportot és a tanulást?
Kénytelen vagyok. Tizenegyedikes vagyok, tehát az év végi eredményeim beleszámítanak a felvételi pontszámomba. Mivel elsősorban nem a Magyar Táncművészeti Főiskolára szeretnék menni, hanem egy olyan helyre, ahonnan ha kikerülök, biztosan tudok majd kezdeni valamit a diplomámmal, ezért komolyan kell vennem a tanulást. Így a tánc másodlagos marad.

         - Mi a sikered titka?
Tulajdonképpen hat év alatt 13 versenyt nyertem meg, 14 kupával és 43 éremmel rendelkezem. Ez így önmagában jól hangzik. De én azt gondolom, hogy hat év versenyzés alatt ennél vihettem volna sokkal többre is, úgyhogy szerintem a sikeremnek nincs igazán titka, hiszen különösebben nem is vagyok sikeres.

         - Mennyire költséges tevékenység a tánc?
Ha igazán komoly eredményeket szeretnénk elérni, akkor rengeteget kell rááldozni. Nagyon sok pénz megy el az utazgatásokra, a versenyzéskor kifizetett belépőjegyekre, különórákra, egyesületi havi díjakra, terembérletre, fellépő kosztümökre. Mivel mi közalkalmazotti fizetésekből élünk - édesapám tanár, édesanyám védőnő -, ezért olyan sokat nem tudunk ráfordítani. Ennek az az eredménye, hogy ugyan rossz táncos nem vagyok, hiszen ennyi év alatt azért értem el egy-két szép sikert, de sajnos igazán jó sem. Persze ennek az is a magyarázata, hogy most már latinból és standardből is magas osztályban vagyok, ezen a szinten már nagyon jó párosokkal kell összemérnie magát az embernek, akik legalább olyan múlttal rendelkeznek, mint én, ráadásul többségében milliomosok.

         - Hogy dől el, hogy ki kinek a párja?
Ez nagyrészt a táncosokon múlik, hogy kivel éreznek motivációt arra, hogy versenyekre járjanak és adott esetben jó helyezéseket vigyenek haza. Ezentúl a két táncos edzőjének a véleménye is fontos, valamint a szülők egymásról alkotott képe, hiszen ha az ő kapcsolatuk nem jó, az már rányomja bélyegét a páros teljesítményére.

         -Mennyire erős az érzelmi kapcsolat a párok között?
Ez nagyon változó. Mi nagyon jó barátok vagyunk a párommal, úgyhogy közöttünk mindenképpen szoros a kapocs. Vannak, akik a táncedzéseken és versenyeken kívül nem is beszélnek egymással, míg megint mások szerelmesek lesznek. Ha ez kiteljesedik, akkor az megint nem sok jóval kecsegtet, hiszen a ,,munkát" nem szabad egy lapra venni a magánélettel, de ez a rutintalanabbak esetében sokszor nem valósul meg. Ebből következően nagyon sok párcsere megy végbe.

         - Van időd a tánc mellett másra is?
Nem különösebben, bulizni ritkábban járunk, mint egy átlag gimnazista, többségében itthon vagyok és kipihenem az aktuális fáradalmakat.

         - A versenyeken kívül szeretsz táncolni?
Nagyon! Testnevelés órán mindig rám jön a táncolhatnék, ha pedig bálozni megyünk, akkor valami különszám általában várható tőlem, ami valakinek nagyon tetszik és valakinek nagyon nem.

         - Mennyi ideig tart egy koreográfia betanulása? Mennyire vesztek ti részt az összeállításában?
Ha egy formációs bajnokságra készülünk az egyesülettel, akkor körülbelül három nap betanulni a koreográfiát. Ez a három nap egyébként általában a verseny előtti három nap. Bármi más elsajátítása nagyjából egy órát vesz igénybe. Az összeállításban általában nagy szerepünk van, hiszen ami nem áll jól, azt nem tesszük bele, másrészt amit nagyon szeretnénk, azt mindig megkapjuk. Tehát ezek a dolgok nagyban függnek a táncosoktól is. Nálam most különösen kiéleződik a helyzet, hiszen szeretném letenni a tánctanár asszisztensi vizsgát, így fontos számomra a figura katalógus megismerése, a táncok múltjának elsajátítása, és ezek alapján a koreográfia összeállítása, sőt, akár edzések vezetése is. E vizsga közeljövőben való letétele azonban még egyáltalán nem biztos, mivel a Magyar Tánc-Sport Szövetség most került először szembe azzal a problémával, hogy egy kiskorú szeretne vizsgázni...

Pintér Kata 8.n