Tanárportré - Bosznai József

December 01, 2011 | Author: Pintér Kata

„A jó tanár nem haragtartó!”

 

Idén a harminchatodik tanévét kezdte meg gimnáziumunkban Bosznai József tanár úr, aki ezzel a tantestület legrégebb óta itt tanító pedagógusa. Pályájáról, a tanári szerepről, a művészetekről kérdeztük a rajzot, valamint mozgókép és médiát oktató tanár urat.  

  • Szeretném megkérni, hogy egy kicsit meséljen magáról.

1970-ben érettségiztem az Apáczai Csere János 12 évfolyamos Általános Iskola és Gimnáziumban (a mai APOK), utána a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakára jártam, majd később a Képzőművészeti Egyetemen végeztem 1983-ban középiskolai rajztanári szakon. Az Illyés Gyula Gimnáziumban 1976 óta dolgozom. A rajz és a földrajz oktatása mellett osztályfőnöki teendőket is elláttam, a pályafutásom alatt öt osztályom volt. Voltak közülük, akik komoly szakmai sikereket értek el.

  • A művészet iránti érdeklődés családi örökség?

A családunkban én mutattam elsőként érdeklődést a művészetek iránt. Már az óvodában feltűnt a rajztehetségem. Aztán az általános és a középiskolában is sok rajzpályázatot nyertem. Ez vezetett arra, hogy valami rajzzal kapcsolatos életpályát válasszak a magam számára.

  • Hogyan került a dombóvári gimnáziumba?

Az elődöm, Mészáros Erzsébet, aki a gimnáziumban dolgozott, váratlanul visszaköltözött szülővárosába és engem, mint frissen végzett, fiatal tanárt felkerestek, hogy elvállalnám-e ezt a feladatot. Azóta itt dolgozom, ennek már 36 éve.

  • Szeret itt dolgozni?

Szeretek, mert nagyon sok emlék, élmény köt ehhez az iskolához. Több ezer tanítvány került ki a kezeim közül, közülük sokan lettek rajztanárok. A jelenlegi kollégáim közül Pap Gabriella tanárnő is a szárnyaim alatt bontogatta ki tudását.

  • Megtalálhatja egy művész önmagában a saját műveinek forrását?

 A saját műveimet az engem ért hatások, pillanatnyi benyomások, szubjektív vélemémyek a világról inspirálják. Főleg a grafikai munkákat szeretem, ahol a rajztudást ki tudom bontakoztatni.

  • Mi a kedvenc technikája?

Sok olajfestményem van. Ezt kedvelem leginkább.

  • Kik a példaképei?

A volt gimnáziumi rajztanáraim. Ők azok, akik elindítottak a pályán.

  • Hogyan látja, változott a tanári pálya megítélése az évek alatt?

A társadalom változásával együtt változott ez is. Vannak pozitív és negatív tendenciák minden területen, amiket az ember átgondol, megszívlel, próbál változtatni, ha szükséges.

  • Miben változott a gimnázium az évek során?

A tanulóifjúság hozzáállása és a fegyelmezettség az elmúlt 10-20 évben változott. Most egy kicsit szabadosabb a tanulók életfelfogása. Korábban nagyobb kötöttségek voltak és nagyobb volt a szakmai szigor és az párhuzamban állt a fegyelmi helyzettel is.

  • Melyik a pályával kapcsolatos legszebb élménye?

Az osztálytalálkozók mindig meghatározó élményt jelentenek számomra, mikor az egykori diákok megosztják velem a sikereiket és bánataikat. De ugyanilyen nagy élmény, ha az utcán köszönnek és megszólítanak a régi tanítványok. Az újabbaknál ugyanez már nem mondható el. Úgy tapasztalom, hogy régebben nagyobb volt a tanár iránti tisztelet, mint mostanság.

  • A mai modern, számítógépek uralta világban hogyan tudnak érvényesülni a hagyományos rajztechnikák?

A rajzolásnak mindig nagy jelentősége volt és szerintem lesz is, hiszen minden képzőművészeti tevékenységnek alapja a biztos szakmai rajztudás. Ehhez komoly előiskolázottság kell.

  • A tanítás mellett tud aktívan foglalkozni a művészetekkel?

Igen, festeni és rajzolni is szoktam, ha időm engedi. Sok kiállításom volt már Dombóváron és az ország egyéb helyein is.

  • Meg tudjuk nézni a közeljövőben valahol a munkáit?

Igen, tervezek az új anyagokból a közeljövőben egy újabb kiállítást.

  • Mire a legbüszkébb?

Szeretek itt tanítani, szeretem a tanítványokat, még ha néha rendetlenkednek is. A jó tanárnak az a pozitívuma, hogy nem haragtartó, s egy-egy új napot új lappal kezd mindenki számára. Büszke vagyok a családomra, a gyerekeimre, akik szintén itt végeztek, és az életben is megállják a helyüket. A támogató családi háttér nagyon sok pluszt ad a munkámhoz.

                                                                                                               Pintér Kata