GIMA OnlineRólatok - Nektek

Néhányan a GiMa szerkesztőiből vállalkoztak arra, hogy „felfedve” kilétüket bemutatkoznak. Ezzel is arra ösztönözve minden érdeklődő diákot iskolánkból, hogy bátran küldjön magáról információt, adjon be egy már kész írást vagy jelentkezzen be hozzánk, hogy gazdagodhasson vele suliújságunk.

Miért csatlakoztál a GIMA szerkesztőségéhez?
Máté Szelina (9.N):

Ha jól emlékszem hetedikes koromban csatlakoztam a szerkesztőséghez, ami két éve volt és azóta is aktív tagnak mondhatom magamat.
Mindig is érdekelt az írás és az, hogy elmondhassam különböző dolgokról a véleményemet és megvalósíthassam az ötleteimet. Mivel sok időt töltök az iskolában, ebben a közösségben, gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal, és csatlakozok az iskolaújsághoz.
Az motivál, hogy nincs megszabva, hogy mit csináljunk és hogyan. Persze van egy alap elvárás, de a saját ötleteinket valósítjuk meg, azt vállalunk el, amit szeretnénk.

Tóth Eszter (10.N): Én ebben a tanévben csatlakoztam a Gima szerkesztőségéhez. Itt kreatívan írhatok. Szeretnék olyan cikkeket írni, amivel az olyan diákoknak segíthetek, amilyen én is vagyok. Akik sokat stresszelnek, félnek, idegeskednek az iskolában, nem merik önmagukat adni. De úgy érzem, hogy még fejlődnöm kell ahhoz, hogy ilyen komoly dolgokról írjak, így inkább könyveket ajánlok az olvasóknak. De ezeknél is igyekszem olyan könyveket kiválasztani, amelyek megfogják az ember figyelmét, tanulságosak lehetnek, lelkileg akár jót is tehetnek. Szeretek az iskolaújságba írni, mert úgy érzem, hogy egy nagy csapat tagja vagyok. Itt alkothatok valamit, ami sok emberhez eljuthat.

Szabó Kendra Lara (9.N): Nem emlékszem pontosan, mikor csatlakoztam, de még elég kicsi voltam, körülbelül akkor kezdhettem írással foglalkozni. Először csak ki akartam próbálni, milyen így dolgozni (gondolok itt a csapatra, a tényleges megjelenésre, a határidőkre). Később realizáltam, milyen alkalmas az írás gyakorlására, miközben nagyrészt aktuális és érdekes témákkal foglalkozhatunk. Végül maradtam, mert megszerettem, és mert lehetőséget nyújt új dolgok megismerésére is.

Pápai Dorottya (10.N):

Nyolcadikban kezdett el érdekelni jobban az újságírás, és akkor jött a GIMA a képbe. Örültem, hogy kipróbálhatom magam benne. Motivációként meg az lebegett a szemem előtt, hogy ez akár egy jó lehetőség is lehet a jövőmre tekintve. Az első cikkem egy sorozatajánló volt, amit hatalmas beleéléssel írtam meg az akkori kedvenc sorozatomról (http://www.illyes-dombovar.hu/gimimagazin/18/17/16/15/14/13/index013.html). Eddig minden témát élveztem elkészíteni. Írtam már tanárportrét, körkérdést, sorozatajánlót, filmajánlót, nyári táborról véleményt, illetve a hetedikes szlovákiai utunkról is beszámolót.
Amikor eljön az újabb szám készítésének ideje, mindig motivált vagyok. Nekem ez már megszokott lett, hogy ha egy új évszak jön, akkor azzal együtt a suliújság is.

Milyen témák érdekelnek leginkább a suliújságban?
Juhász Szabina (10.N):

Mindig érdeklődve olvasom a többiek által írt film-, sorozat- és könyvajánlókat. Szerintem mindig jobbnál jobb újdonságokkal találkozok, és nem egyszer fordult már elő, hogy más véleményének hatására kezdtem bele valamibe. Szeretek belekóstolni mások érdeklődési körébe, és számomra eddig idegen dolgokat kipróbálni, tehát nem kérdés, hogy az ajánlók érdekelnek a leginkább a suliújságból.

Máté Szelina (9.N): Én általában a körkérdést és a tanáportét szoktam vállalni, de emellett rendszeresen olvasom a könyv és sorozatajánlókat is. A virtuális galériában is előszeretettel szoktam nézelődni, mivel magam is érdeklődöm az egyéb művészetek iránt, és egyszer már a saját festményem is szerepelt benne.

Melyik a kedvenc rovatod? Miért?
Pápai Dorottya (10.N): Személy szerint, nekem a körkérdés rovat a kedvencem, mivel érdekel mások véleménye egy-egy témával kapcsolatban. Még egyszer se csináltam ezelőtt a körkérdést, de a mostani számban kipróbálhattam magam benne és örültem is neki, nagyon élveztem az elkészítését.

Juhász Szabina (10.N): A kedvenc rovatomban minden alkalommal más, komolyabb témát dolgozunk fel. Ez mondhatni még friss, nem régóta van jelen a suliújságban, viszont számomra a legnagyobb jelentőséggel bír. Igazság szerint az én ötletem volt, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy hallassuk a hangunkat tabu témákban, és merjünk olyan dolgokról nyíltan beszélni, írni, amik megnehezítik a napjainkat, és sokak akár lelki teherként élik meg. Őszintén segíteni szerettem volna ezzel a rovattal, és bízom benne, hogy többekhez elér a mondanivalóm, és a jövőben segítséggel szolgálhatok másoknak.

Szabó Kendra Lara (9.N): A kedvencem a Tanárportré, mert bár rengeteg időt töltünk velük, szinte semmit nem tudunk a tanárainkról, amit szerencsére így orvosolni tudunk.

Tóth Eszter (10.N): A kedvenc rovatom a körkérdés.  Nagyon jó olvasni más diákok/néha tanárok véleményét egy-egy témával kapcsolatban. Több álláspontot is meg lehet ezzel ismerni, illetve a többi diákot is bele lehet ezzel vonni a suliújságba. Én még sosem írtam ebben a rovatban, de nagyon szívesen olvasom a többiek irományait.

Milyen egyéb, írással kapcsolatos hobbit űzöl? Milyen gyakran? Milyen műfajban?
Pápai Dorottya (10.N): Amikor van időm, néha neki szoktam állni valami kis szösszenetet megírni. 2017-ben találtam rá a Wattpadra, amikor jobban kezdett érdekelni az írás. Kezdetben nagyon nagy lelkesedéssel írtam meg több (elég összeszedetlen) történetet, de azóta talán kicsit fejlődtem benne. Jelenleg elég ritkán írok bármilyen történetet, mivel az ihlet hiányában szenvedek, de ilyenkor nem is erőltetem annyira. A Wattpad fiókomat is már csak arra használom, hogy ha bármilyen könyvborítót szerkesztek, akkor azt oda teszem fel. Az írás terén is már inkább az újságírás felé húzok, amiben még komfortosabbnak érzem magam.

Szabó Kendra Lara (9.N): Az újság mellett novellákat szoktam írni, minden hónapban legalább egyet, valamint most kezdtem kidolgozni egy nagyobb lélegzetvételű történetet, ami a YA (ifjúsági irodalom) műfajába sorolható. Emellett természetesen olvasok, a lehető legtöbbet mindenféle korból és műfajból.

Tóth Eszter (10.N): Én nagyon szeretek forgatókönyveket olvasni. Sok ilyet olvastam már, néha a wattpadon találok ilyen típusú olvasmányokat, néha pedig egy-egy színházi darab szövegkönyvét tudom elolvasni. Én is próbálkoztam már forgatókönyvírással, de azokat sosem merném megmutatni az embereknek. Nem érzem őket a legjobb műveimnek, de gyakorlat teszi a mestert! Ki tudja, lehet, hogy a végén még ezzel fogok foglalkozni.
Tulajdonképpen mindenféle forgatókönyvet szívesen olvasok: romantikusat, ijesztőt, sci-fit… Ha felkelti az érdeklődésemet, akkor nincs megállás, és végigolvasom.
Emellett én szoktam átnézni a barátnőm írásait, aki már komolyabban foglalkozik vele, mint én. Ha elakad valahol, segítséget kér tőlem, én nézem át az írásait, megkeresem a  benne lévő helyesírási és fogalmazási hibákat. Én olvasom el a vázlatokat, és segítek tökéletesíteni a részeket.

Mit jelent számodra az írás?
Juhász Szabina (10.N): Számomra az írás kreativitás. Mindenki tud írni, ha akar, azonban nem ugyanúgy, és ez az egyéniség teszi az egészet különlegessé számomra. Olyan mintha festenék; a szavak a festékek, és csak rajtam múlik, hogyan használom őket, melyik színt mivel keverem és hova mázolom fel. Mondhatni művészléleknek tartom magam, ezért egyáltalán nem áll messze tőlem kreativitás és annak bármilyen formája.