GIMA OnlineRólatok - Nektek

Hazaszeretet, nemzeti önazonosság

Minden ember életében nagy szerepet játszik, hogy hova született, mit tekint az otthonának. A hazaszeretet és a nemzeti önazonosság mindnyájunk életében jelen van, mégis mindenkinek mást jelent. Ebben az írásban szeretném bemutatni a saját álláspontomat a témában.

Hogy számomra mit jelent magyarnak lenni? Azt, hogy a világ egyik legnehezebb és egyben legszebb nyelvét beszélem. Azt is, hogy “enyém” ez a gyönyörű kis ország, amely rengeteg felfedezendő kincset rejt magában. A kultúránkat és a hagyományainkat is jelenti nekem, a világhírű magyar konyhát, és azt, hogy a jégkrémes dobozban pörkölt, a vizes palackban pálinka van. :) Én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. Imádok utazni és világot járni, de külföldön mindig honvágyam van, és hazatérve érzem azt, hogy mennyire kötődöm ehhez a helyhez. Mindig büszkeséggel tölt el, amikor látom, hogy külföldiek mennyire áradoznak Magyarországról. Szerintem sokszor észre sem vesszük, hogy mennyire gyönyörű helyen is élünk. Kedvenc helyeim Budapest, a Balaton, az Északi-Középhegység szép tájai és a Dunakanyar. 
Sajnos a sok pozitivitás mellett meg kell említsem a magyar mentalitás problémáit is. Alapvetően a magyar emberek pesszimisták, gyakran irigyek, nem elfogadóak és rosszindulatúak (bár szerintem a mi korosztályunkban már érezhetőbb a javulás). Ennek a mentalitásnak a kialakulása kereshető a történelem során lévő elmaradottságnak, a politikai helyzetnek, és az Európához képest alacsonyabb életszínvonalnak.
Az identitásom fontos összetevője a magyarságom, ezáltal váltam azzá, aki. Mivel itt nőttem fel, ezt tekintem az otthonomnak, és a személyiségem része a magyarságom is. Biztos vagyok benne, hogy ha finn vagy orosz lennék, teljesen más ember lennék. A magyarságomnak köszönhetem az erőszakos természetemet, hogy mindig nyitott szemmel (és füllel) járok, és azt, hogy jól bánok a pénzzel.
Szívesen kipróbálnám magam külföldön is, főleg karrierépítés céljából. Egyetemista koromban szeretnék majd Erasmus keretein belül 1-1 félévet külföldön tölteni, valamint szívesen dolgoznék is pár évet egy idegen országban, mivel nagyon jó nyelvérzékkel rendelkezek, és érdekelnek más népek kultúrái is. Viszont örökre nem települnék le más országban, mert hiányozna a családom és az is, hogy az anyanyelvemen szóljanak hozzám az utcán. A jövőmet Magyarországon tervezem, leginkább a főváros tetszik, de majd idővel kiderül, merre visz az élet. 
Több sebből is vérzik ez a kis ország, de hiszek benne, hogy a kötődésem és a maradásom által legalább egy kicsit jobb hellyé tehetem.

Beihammer Boglárka 11.a