2018 áprilisában a 7.n osztály részt vehetett a Határtalanul pályázat tanulmányi kirándulásán. A pályázat célja az, hogy a hetedikes diákok megismerkedjenek a határon túli magyarlakta településekkel, betekintést nyerjenek a magyarok történelmi, kulturális vagy irodalmi múltjába, emlékeibe, melyek ma már nem országhatárainkon belül találhatók. Az Illyés Gyula Gimnázium hetedik osztályaként Szlovákiába utazhattunk el tavaly tavasszal. A kirándulás előtt tanáraink néhány előkészítő órát tartottak úti céljainkkal, a látnivalókkal és a külhoni viszonyokkal kapcsolatban.
Április 4-én, csütörtökön indultunk útnak négy napra. Először Szklabonyára mentünk, ahol Mikszáth Kálmán, híres 19. századi írónk született. Itt megnézhettük a szülőházát, és ezzel kapcsolatos feladatokat kellett megoldanunk csapatokban. Ezután Alsósztregován néztük meg a Madách Imre Kastélymúzeumot. Tulajdonképpen ez a helyszín tetszett legjobban sokunknak, mivel nagyon megragadott minket Madách fő művének, Az ember tragédiájának története és annak képi megjelenítése a kiállítás során. Ezt követően megnéztük Balassi Bálint szülőhelyén a Zólyomi várat, ahol egy rövid időutazást tehettünk az egymást követő művészettörténeti korszakokban. Végül Besztercebánya főterén időztünk egy keveset, ahol a ”besztercebányai ferde torony” volt az egyik látnivalónk.
Második nap a befagyott Csorba-tó volt az első állomásunk, amely a Tátra déli oldalának második legnagyobb tava. Itt leírhatatlan szépségű havas táj tárult szemünk elé, melynek előterében még táncot is lejtettünk. Igen emlékezetes pontja volt ez kirándulásunknak. A következő megállónk Késmárk volt, ahol két evangélikus templomot néztünk meg. Magyar szempontból ez azért fontos nevezetesség, mert itt található Thököly Imre sírja. Az ótemplom vagy fatemplom a 17–18. században épült, belseje lenyűgöző módon eredeti formájában látható és ma már a kulturális világörökség részét képezi. Lőcsén a Szent Jakab-templomot tekintettük meg, melynek ember nagyságú oltárszobrait előző nap már a zólyomi vár kiállításán karnyújtásnyira is megcsodáltuk. Ezen a napon szintén kaptunk feladatokat, melyeket megoldva bizonyíthattuk, hogy mennyire figyeltünk a nap helyszínein.
A harmadik napunkat is túrával kezdtük az Alacsony-Tátra Szlovák Paradicsomában. Itt az osztály nagyobbik fele a kissé veszélyesebb, sziklákba süllyesztett ún. tálcákon, láncokba kapaszkodva teljesített egy hatvan perces „hegymászást”, a Hernád-áttörés egy szakaszát. Ezután Eperjesre mentünk, ahol a város főutcáján sétáltunk, nézelődtünk.
Az utolsó napunkat Kassa látványosságainak megismerésével tölthettük el. Megnéztük a Szent Erzsébet-dómot, aminek hihetetlen szép külsejéről ekkorra már mindenki felismerte a gótikus stílus építészeti jellegzetességeit. Megkoszorúztuk Rákóczi Ferenc-síremlékét. Majd felkerestük a bevásárlóközpontot, hiszen pénzköltésre és szabad időre szinte csak ekkor hagytak számunkra időt.
A négy nap alatt kamatoztathattuk idegen nyelvi tudásunkat, ugyanis sajnos magyar ajkú emberekkel nagyon kevés helyen találkoztunk. Mindennap tanultunk valami újat a Felvidékről, a tájról és a magyar kultúráról. Szóval a pályázat elérte célját. Ezen a tanulmányi kiránduláson sok élménnyel gazdagodtunk, és felejthetetlen emlékekkel értünk haza. Megérte elmenni erre a négy napra, mert újra összekovácsolódott az osztályközösségünk. Eljuthattunk a határon túlra (közülünk néhányan most először), és közben még büszkék is lehettünk arra, hogy magyarként milyen csodálatos dolgokat adtak elődeink a világnak, még akkor is, ha ma már országunk határian kívül találhatók meg ezek az örökségeink.
Juhász Szabina, 8.N