GIMA OnlineRólatok - Nektek

Ősz

A hideg, borús őszi napon a diákok fáradtan igyekeztek az iskolába, a szél apró tornádót formált az aszfaltot borító színes falevelekből, ami mosolyt csalt a gyerekek arcára. Szülők kedves hangja csendült fel a fiatalok halk morajában, amint elköszöntek fiaiktól és lányaiktól. Az édes pillanatnak volt egyfajta megmagyarázhatatlanul szép hangulata, mint amikor a hó esik, de ez mégis teljesen más volt. Az ősz egy új kezdet, újabb és újabb kihívásokkal mind a gyerekek, mind a szülők számára.
A kisebbek bizonyára élvezték az iskolát és a rengeteg lehetőséget, amivel bizonyíthattak maguknak és szeretteiknek, de az idősebbek inkább már negatívumként élték meg az évszak betoppanását, ami talán nem lágyan kopogva, hanem hangosan, erőszakosan dörömbölve a szobájuk ajtaján kívánt megérkezni.
Tőlük nem fogja azt hallani a család, hogy milyen jól érezték magukat az iskolában. Ha nem a lelkes alsósokról beszélünk, az embert inkább lehangolja a tény, hogy megint elkezdődött. Fáradtak leszünk. És kedvetlenek.
Súlyos terhet ültet a vállunkra az ősz, és azzal, hogy milyen gyorsan repül el felettünk az idő, egyre több felelősséget is, amik ellen foggal, körömmel küzdünk. Nincs időnk szórakozni, csak megtanulni felnőni és dönteni. Keressük a saját igazunkat, s megpróbáljuk megtanulni, hogyan fogadjuk el másét. Az ősz kifejezheti a kezdetet, azonban az elmúlást is. Azt pedig mindenki eldöntheti, hogy számára mit jelent. Hiszen ez is a saját igazunk, amit előbb-utóbb megtalálunk.

Kriszl Dorina, 8.N