Tartalom

Kellemes kikapcsolódást kíván a szerkesztőség!

Linkek

V. évfolyam 4. szám

V. évfolyam 3. szám

V. évfolyam 2. szám

V. évfolyam 1. szám

IV. évfolyam 3. szám

IV. évfolyam 2. szám

IV. évfolyam 1. szám

III. évfolyam 3. szám

III. évfolyam 2. szám

III. évfolyam 1. szám

II. évfolyam 4. szám

II. évfolyam 3. szám

II. évfolyam 2. szám

II. évfolyam 1. szám

I. évfolyam 4. szám

I. évfolyam 3. szám

I. évfolyam 2. szám

I. évfolyam 1. szám

Az Illyés Gyula Gimnázium honlapja

 

Oldallátogatottság számláló:

A feminizmus története

 

 

 

„Ha egy olyan világért akarunk dolgozni, amelyben a nőket életük minden területén emberszámba veszik, az azt jelenti, hogy nemcsak nőkért dolgozunk, hanem minden emberért, és azért, hogy emberi mivoltunk tökéletesen megvalósulhasson.”
Alicia Garza

 

A legtöbb ember már találkozott a feminizmus kifejezéssel, de nem biztos, hogy ismerik is és tisztában vannak a pontos jelentésével. A feminizmus olyan eszmerendszer, melynek célja a nemek közti politikai, gazdasági, személyes és társadalmi egyenjogúság elérése. A nők által jött létre évszázadokkal ezelőtt. De pontosan hogyan és mi okból?
A feminizmus a nők jogaiért kiáltó mozgalom, aminek három nagy hullámát különítik el. Mindegyik szakasz ugyanazokat a célokat tartja szem előtt és ugyanazokat a gondolatokat, kérdéseket fejtegeti különböző szempontok alapján. Ilyen volt például a politikai választásokon való szavazati jog vagy az oktatáshoz és munkához való jog elérése.
1
A női szavazati jogért küzdőket szüfrazsetteknek nevezik, akik politikai gyűléseket szakítottak félbe gyújtogatással és bombatámadással, vasrácsokhoz, kerítésekhez láncolták magukat, így próbálván érvényt szerezni követeléseiknek. Azonban a feminista mozgalmak nagy része elzárkózott az általuk folytatott erőszakos tevékenységek elől, bár tisztelettel beszéltek elszántságukról, mégsem tartották nőkhöz méltónak ezt a viselkedésformát.
A feminista mozgalmakat az úgynevezett „protofeminizmus” időszaka előzte meg, amely felhívta a nők figyelmét a nemek közti jogi és társadalmi különbségekre, ezzel megalapozva az egyenjogúsági küzdelmeket. Ebben az időszakban jelentek meg a feminizmus előfutáraiként (elsősorban Angliában), az „Új Nők”, akik az oktatás és munkavállalás lehetőségei mellett az élet egyéb területein is a szabad választás jogát követelték. Ezek a nők nem akartak az engedelmesség és passzivitás falai között élni, és ki akartak szakadni a „ház angyalai” szerepből. De ezt hogy érhették volna el, mikor a kritikusok férfivérre szomjazó vámpírokként emlegették őket, és sorra jelentek meg az olyan írások, melyek szerint a nők alárendeltek a férfiak elnyomásának?
Az első szervezett feminista hullám a 20. század elején indult Angliában, majd az Egyesült Államokban és a világ több pontján. Elsősorban a nők szavazati jogát kívánták megszerezni, valamint foglalkoztak még a tulajdonjog, öröklés kérdéseivel, és a nők házasság általi jogfosztottságával. A feministák kezdetben békésen próbálták megoldani a helyzetet, azonban a későbbiekben kénytelenek voltak agresszív eszközökhöz folyamodni. Sok helyen így is évtizedekbe telt, míg elérték céljukat.
1
A második hullám a 60-as években indult az USA-ban, és kiterjedt a 70-es évekre is. Legfőbb célja az volt, hogy a nők ne legyenek az otthonra, háztartásra és gyermeknevelésre korlátozva, hanem a férfiakkal egyenértékűen dolgozhassanak és elérhetőek legyenek számukra is a vezető pozíciók. Emellett a középpontba került a nő saját testéhez való joga, illetve a szexuális zaklatás és a nemi erőszak jogi büntetése. Ekkor indult meg a feminista irodalomkritika is, feltárva a férfiírók műveiben rejlő rengeteg szexizmust és felsőbbségérzetet. Az irodalmi művek kutatásán belül érdekes volt a mesék kritikája, ugyanis az ismert tündérmesék rossz, passzív képet adtak a kislányoknak a nőkről, akiknek csak annyi dolguk van, hogy szépek legyenek és várják a herceget fehér lovon. Manapság azonban egyre jobban próbálnak figyelni a mesék üzeneteire, ezért is találkozunk egyre több történettel, melynek női főszereplője nem szorul egy herceg segítségére.
A harmadik hullám szintén az USA-ból indult, a 90-es évek elején. Rámutatott a második szakasz hibáira, miszerint az nem vette figyelembe a faji és osztálykülönbségeket, csak a középosztálybeli, fehér nőkre, az ő problémáikra fókuszált, és figyelmen kívül hagyta pl. a munkásnők problémáit és jogait, vagy az afro-amerikai, illetve harmadik világbeli nők hátrányos helyzetét. Valamint megmutatta, hogy az előző hullám problémáinak egy része továbbra is fennáll: a munkahelyi hierarchián való feljebbjutás továbbra is nehézségekbe ütközött, és jelentős fizetésbeli különbségek voltak a nők és a férfiak között.
Egyesek szerint a 2000-es évektől kezdve megindult a negyedik hullám, azonban egységesen ilyen nem különíthető el. A feminizmus továbbra is jelen van, de egységes szerveződésekről, ezáltal kirobbant hullámról nem beszélhetünk.
1
A feminizmus története lehet, hogy kissé nyers, tömör téma, azonban a mai modern társadalom tagjai nincsenek teljesen tisztában magával a fogalommal sem, a történelméről, alapelveiről és céljairól nem is beszélve. Ez talán legfőképp a kommunikáció és az érdeklődés hiányának tudható be, valamint annak, hogy sokan feministának titulálják magukat és teljesen téves információkkal dobálóznak. Attól, hogy valamivel nem értesz egyet a nők helyzetét illetően és igazságtalannak találsz valamit, még nem leszel feminista. Attól meg főleg nem, ha a férfiakat szidod, lenézed őket és nőként fölényeskedsz felettük. Nem ítélheted el az ellenkező nemet a feminizmusra hivatkozva, mert ez minden szempontból helytelen. A feminizmus célja a nemek közti egyenjogúság elérése, nem pedig az ellenkező nem hibáira való figyelemfelhívás.
Emellett fontos, hogy feministaként ne csak magadra gondolj, hanem az összes többi nőtársadra is. A nők élete egyáltalán nem csak móka és kacagás, mindenki megküzd ismeretlen, nehéz, néha áldozatokat megkövetelő gondokkal, épp ezért álljunk ki egymás mellett és segítsük egymást, amikor csak lehet. Tisztában vagyok vele, hogy manapság sajnos nem az az első dolgunk nőként, hogy rámosolygunk egy idegen nőtársunkra, hanem azonnal végigmérjük és (jobb esetben) magunkban megjegyzést teszünk a külsejére. Azonban egy bátorító, kedves mosollyal sokkal többet érhetünk el, és feldobhatjuk egymás napját, miközben még pozitív képet is festünk magunkról. Nőként mindig állj ki magadért, kockáztass, ragadd meg a lehetőségeket, soha ne szégyelld azt, aki vagy, és a legfontosabb, hogy mindig ragyogj!
1
Hogyha felkeltettem az érdeklődésedet a témával kapcsolatban, és szeretnéd jobban beleásni magad a feminizmusba, akkor ezeket a filmeket, illetve könyveket bátran merem ajánlani:
Ha a feminizmus történelembeli jelentősége, pontos fogalma, jellemzői és eredete foglalkoztat:
Egy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok – Scarlet Curtis
Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története - Marta Breen, Jenny Jordahl
A szüfrazsett (2015)
Mona Lisa mosolya (2003)
Jane Austen magánélete (2007)
1

Ha kissé idegenkedsz a történelmi jelentőségű művektől, és egy történet mögé bújtatott feminista témával ismerkednél:
Kisasszonyok (1994/2019)
Spinédzserek (1995)
Jane Eyre – Charlotte Brontë
1

„Arra biztatlak benneteket, hogy próbáljátok mindig megragadni a körülöttetek felmerülő gyönyörű és változatos női momentumokat, tartsátok magatokhoz közel őket. Fogadjátok be ezeknek a nőknek a bölcsességét, és hívjátok segítségül, ha szükség van rá. Mindig. Ha minden nő elkötelezi magát ennek a fajta életnek, együtt nőhetünk egy hatalmas, tudással és élményekkel teli csapatként, hiszen nemcsak saját ajándékaink vihetjük magunkkal, hanem minden nőét, akivel találkozunk, így pedig együtt menetelhetünk az egyenlőség felé vezető úton.”
Beanie Feldstein

Felhasznált források:
https://nokert.hu/tue-20100518-2251/498/6/feminizmus-tortenete-vazlatos-attekintes
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feminizmus#Feminista_mozgalmak_története
https://nlc.hu/ezvan/20181018/idezetek-feminizmus-konyv/

Juhász Szabina, 10.N