Kritikus szemmel: Facebook

Kereszttűzben a közösségi háló – A Facebook napfényes és árnyékos oldala

2012 | Szerző: Endrei Nikoletta 13.e


        A valós világgal párhuzamosan immár két évtizede épül egy virtuális tér, az internet világa. A virtuális életforma lehetőséget nyújt kapcsolatok kialakítására, a gazdasági és politikai terjeszkedésre, azaz megkönnyíti, gyorsabbá, egyszerűbbé teszi a kommunikációt, a hírközlést, az információ-áramlást. De ahogy ez a világ épít, úgy talán rombol is.

        A Facebook amerikai alapítású ismertségi hálózat, mely 2004 februárjában kezdte meg működését Mark Zuckerberg és társai jóvoltából. Azóta a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált. A havi aktív felhasználók száma alapján a világon minden eddiginél populárisabb közösségi oldal. 2012-ben nyugodt szívvel kijelenthetjük: aki nincs fent facebookon, az nem számít embernek! Miért?

        Ha a fiatalokat vesszük górcső alá, viszonylag elenyésző azok száma, akik nem tagjai a Facebooknak. Alsó korhatárt nehéz megszabni, hisz elég annyi, hogy a gyermek tudjon írni-olvasni, számítógép pedig egyre több háztartásban fellelhető, így a szülő függvénye, hogy mennyire szabályozza ezt. Legalábbis amíg van beleszólása…
        Lehet közösségkovácsoló, de felmerül a kérdés, hogy a reális kapcsolatnak jót tesz-e a virtuális ápolás? Pszichológusok szerint a fiatalok akkor érzik jól magukat, ha a nap 24 órájában interaktivitásban lehetnek egymással, így bármi történik velük, azt megosztják ismerőseikkel. Ha mindez nincs így, könnyen érezhetik magukat elszigetelve a külvilágtól, s válhatnak depresszívvé. Gyakran előre megtervezik, hogy mit, illetve hogyan fognak kiírni. Időnként kialakulhat egyfajta rivalizálás, hisz az emberek túl akarják licitálni egymást. Mindennek célja, hogy népszerűségre tegyenek szert, s minél több lájkot=elismerést, illetve kommentet zsebeljenek be. Ez önbizalmat ad, s népszerűnek érzik magukat. A baj akkor van, ha ettől teszik függővé hangulatukat, ez határozza meg mindennapjaikat. Ez könnyen vezethet kapcsolataink elsekélyesedéséhez, illetve egyéniségünk elszürküléséhez, sokoldalúságunk csorbulásához.
        Függőséget is okozhat. Az már kiderült, hogy az agyunk fontosnak hiszi a facebookozást - valószínűleg azért is, mert egy-egy bejegyzés olyan régiókat mozgat meg a szürkeállományban, mint amelyeket a szeretkezés vagy a finom ételek -, s bár maga az oldal csupán nyolcadik születésnapját ünnepelte februárban, a tudomány jelen állása szerint valódi függőség alakulhat ki.
        A Bergen Facebook-függőségi Skála segítségével megtudhatod, a függőséget tanulmányozó pszichológusok szerint segítségre szorulsz-e. A feladat egyszerű: mint az éppen zajló érettségin, itt is egytől ötig kell osztályozni magad hat alapvető kérdés kapcsán.
        A felmérések mutatják, hogy egy ember kb. 150 személlyel tud kapcsolatba kerülni, ezeket lehet nyomon követni, észben tartani, hogy mi történik velük. Azonban az ismerősök száma egy-egy ember esetében több százra is tehető. Valós kapcsolatot nem lehet több száz emberrel tartani. Fbon más jellegű kapcsolataink vannak. Olyan ismerőseink is akadnak, akiket csak egyszer láttunk életünkben, azonban nem tartjuk a kapcsolatot velük.
        A kommunikáció gyorsasága és könnyen elérhetősége mutatja, hogy most már az információ talál meg bennünket. Mi az ismerőseink által megosztott tartalmakat folyamatosan látjuk, s ez lassan kezd elég lenni ahhoz, hogy ne kelljen másfelé tájékozódnunk, hiszen a hozzánk hasonló emberek minket érdeklő információkat osztanak meg, s mi egy idő után ezekkel telítődünk, így nem fogunk más után keresni. Van egy ismert jelenség: „az információ emészthetetlensége”, amit nap, mint nap ránk zúdít az internet. A fb ennek egy rendezőelve lehet, hisz így tényleg azokat kapjuk meg, ami érdekel, s ami kielégíti információéhségünket.
        Az üzleti világ szempontjából hatalmas lehetőséget rejt magában. A fogyasztónak nem kell a tv előtt végigülnie a minimum 30 másodperces reklámot (amit könnyen lehet, hogy elzár) vagy fellapoznia egy újságot ahhoz, hogy kész tartalmat lásson. Eddig is tudták valamilyen szinten, hogy a fogyasztók mit gondolnak termékeikről, csak nem volt ehhez olyan egyszerű hozzáférni. Ha meg akarják nézni, hogy mi a véleményük a termékükről, szolgáltatásukról, egész egyszerűen beütik a cégük nevét. Az emberek szeretik, hogy hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak, meg tudják osztani, ki tudják figurázni, beszélhetnek róla a közösségi média keretein belül.
        Politikában is jelentős, hisz például a Google megjósolhatja, hogy ki lesz az USA következő elnöke: akire több találat van, az vélhetően népszerűbb, jobban kíváncsiak rá az emberek, szívesebben olvasnak róla.
        Mivel lehetőség van életük bemutatására, sokszor olyan képet alakítanak ki (nem feltétlenül tudatosan), ami nem felel meg a valóságnak. Ez lehet negatív, hisz torzul a valóság, viszont pozitív, mert az emberek kikényszerítik egymásból, arra ösztönzik egymást, hogy minél menőbb dolgokat osszanak meg, ezáltal felpörgetik szabadidejüket. Azonban sokunkban szánalmat válthat ki, ha azt látjuk, hogy mások elhitetik a világgal, hogy boldogok, amikor nem. Szép a photoshoppolt profilképük, noha a valóság mást tükröz. Arról nem is beszélve, amikor elcsúszik a balansz, s egyesek nem találják az egyensúlyt, így a teljes intim szféra ki vagyon teregetve a nagyérdemű elé. Mindenki láthatja, hogy ki-kivel van interkatív kapcsolatban. Gyomorforgató a halálhír közlése, s egyben temetési időpont, amit aztán sokan lájkolnak, és persze özönlenek a részvétnyilvánító kommentek. Ráadásul jóhiszemű emberek nem is gondolnák, hogy vakmerőség publikussá tenni a lakcímet, s kiposztolni a következő nyaralás pontos helyszínét, idejét. Ez egy felhívás a betörőknek „üres a lakás, lehet kirabolni”.
        Ha velünk ilyen nem is történt, de ismerősünkkel biztosan, hogy feltörték a fb-fiókját, ellopták és fel is használták a képét, adatait. Született ezen probléma orvoslására egy megoldás, s a cél, hogy ez minél több emberhez eljusson.
Az Internet Hotline segítségével online, illetve telefonon is bejelenthetőek a jogellenes, például pedofil vagy öngyilkosságra buzdító oldalak. A forródrót munkatársai segítséget nyújtanak az ilyen jellegű oldalak eltávolításában, illetve akkor is, ha visszaélnek valakinek a fotójával, vagy a hozzájárulása, tudta nélkül teszik közzé az adatait az interneten. A honlap nem csupán egy bejelentő-felület, hanem médiatudatossággal és a biztonságos internetezéssel kapcsolatos ismeretterjesztő anyagokat, és ingyenesen letölthető gyermekvédelmi szűrőprogramot is tartalmaz.
        A bejelentéseket fogadó szervek munkáját világszinten az INHOPE fogja össze. Ez a szervezet teremt lehetőséget arra, hogy a Magyarországra irányuló, de külföldön tárolt tartalmat is sikeresen el lehessen távolítani, illetve ezen a szervezeten keresztül jelzik, ha a jogsértő tartalom magyar szerveren található. A bejelentő szervek a saját országukban tárolt tartalom esetén felszólítják a tárhelyszolgáltatót az eltávolításra, illetve kapcsolatot tartanak a bűnüldöző hatóságokkal.
        Az idővonal segítségével minden felhasználó visszanézheti, hogy mit csináltak például tízes, húszas éveikben. Ez lehet pozitív, s negatív egyaránt; a legfontosabb tisztában lennünk azzal, hogy semmi sem törlődik. Lejárt az internetes névtelenség kora, most már mindenhová saját nevünkkel, egyéniségünkkel kapcsolódunk.
        Fontos tudatosan odafigyelnünk, hogy milyen információt osztunk meg, mit adunk ki magunkból, nekünk milyen információkra van szükségünk, mit mikor lájkolunk, és kommentálunk, osztunk meg másokkal.
        Noha még csak pár éve terjedt el, a Facebook a szociológiai tanszékek egyik fő kutatási témái egyikévé nőtte ki magát.


Endrei Nikoletta 13.e