GIMA OnlineRólatok - Nektek

    

 

Rovatunkban olyan diákokat szólítunk meg, akik valami miatt sokunk számára példaképek lehetnek. Lakatos Lukács 6.n osztályos tanuló sokoldalúságával, eredményeivel, kitartásával hívta fel magára a figyelmet. A vele való beszélgetésben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan tudja összeegyeztetni a mindennapjaiban a tanulásból, a matek versenyekből, a karate versenyekből, a zenetanulásból adódó elvárásokat.
A körözvényekben gyakran szerepel a neved, hol a matekversenyes eredmények, hol a karate eredményeid kapcsán. Melyiknél dobban meg jobban a szíved?
Számomra minden eredmény fontos, akár sportból, akár tanulmányi versenyeken születik, mert tudom, hogy mennyi munka van mögöttük.

Mikor és hogyan derült ki, hogy ilyen jó vagy matekból?
Már ovis koromban megmutatkozott, hogy jó a logikám különböző társasjátékokat, logikai játékokat, kirakós játékokat játszva. Versenyekre másodikos koromtól kezdve kezdtem el rendszeresen járni. Az ott elért eredmények pedig visszaigazolták azt, hogy ez az irány fekszik leginkább nekem. 

Melyik matekos eredményedre vagy a leginkább büszke?
A tavalyi tanévben megnyertem az Orchidea Pangea versenyt kb. 5000 indulóból. Erre nagyon büszke vagyok. Nagyon jó érzés volt, amikor átvehettem az első díjat Budapesten a Marriott Hotelben, az meg külön klassz volt, hogy az első helyért pénzjutalom is járt.

Milyen szerepet tölt be a sport az életedbe?
Nagy szerepet tölt be, hetente háromszor járok dupla edzésre, ami 1,5 óra alkalmanként. Emellett Budapestre járunk a csapattársakkal válogatott edzésekre. Valamint hétvégenként rendszeresen járunk versenyekre. A karate egyébként nagyon sok dologra megtanít. A legfontosabb dolgok, melyeket minden edzés végén elmondunk: jellem, becsület, akarat, önuralom, tisztelet.

Miért pont a karate sportot választottad?
Hét éves koromban kezdtem el, a szüleim vittek el az első edzésre, és egyből megtetszett ez a küzdősport. Akkoriban nagyon menőnek találtam. Most is annak találom, de ennél már jóval többet jelent nekem ez a sport. Az életem, a mindennapjaim része lett.

A sport mennyi időt vesz el az életedből?
Nem csak a karatét sportolom, hanem minden nap focizok a barátaimmal, emellett heti 5 testnevelés órám is van. Hetente körülbelül 15-20 órát vesz igénybe mindez, ha a hétvégi versenyeket nem számoljuk, mert akkor ez persze jóval több.

Van valami rutinod/babonád a meccsek előtt?
Nincsen különösen, de megmérettetések előtt nem tudok enni, a karate versenyek pedig reggeltől estig szoktak tartani, így van, hogy este 8-ig koplalok. Talán rutinnak lehetne mondani, hogy a csapat mindig együtt melegít.

Mi a terved a jövőre nézve?
Különösebben még nincs tervem, de azt tudom, hogy hétköznapi életet szeretnék élni, és nem akarok celeb lenni.

Milyen szerepet játszik nálad az adrenalin? Segít, vagy hátráltat?
Abszolút segít, mert a fájdalmat elnyomja, ez egy támaszt biztosít nekem.

Van példaképed?
Vannak, számomra a szüleim a példaképek. Az életben és még sok területen felnézek rájuk. A sportban Rafael Aghayev a példaképem, ő egy azerbajdzsáni karatemester, aki kitűnt számomra a tömegből. Egyszer szeretnék vele találkozni.

Mit tartasz legnagyobb előnyödnek? Mik a legszerencsésebb tulajdonságaid a sport terén és az életben?
Régebben sokat izgultam mielőtt felléptem a küzdőtérre, de a rutin és a sok versengés miatt ezt a félelmet sikerült legyűrni, most már nyugodtan és felkészülten állok hozzá a megmérettetéshez. Az életben még jó előnyömnek tartom, hogy a dolgokat könnyebben megértem, vagyis gyors a felfogásom és jó a logikám.

Mi a legjobb eredményed országos, illetve nemzetközi szinten?
Sokszoros országos bajnok vagyok, illetve diákolimpiai arany-, ezüst- és bronzérmet is sikerült szereznem. Nemzetközi szinten Európa-, és világbajnok is vagyok. A világbajnoki aranyat a három fős, jól összeszokott Kovács Adriána, Tóth Dominik és jómagam alkotta csapat szerezte. Ez két éve, az Egerben megrendezett utánpótlás világbajnokságon történt, szép pillanat volt, amikor a dobogó legfelső fokán állva a Himnusz nekünk szólt. A tavalyi lengyelországi Európa-bajnokságon sikerült az első egyéni aranyérmet megszereznem, szintén nagyon klassz élmény ez nekem.

Az így is szoros napirendedbe hogy tudod beszorítani a sportot és a zenét?
Számomra a tanulás az első, de az iskolában van napközi, ahol a házi feladatok nagy részét meg tudom csinálni. Iskola után megyek zeneiskolába, ahol zongorázni tanulok. Hetente 1 alkalommal egy órára megyek zenélni és heti 2 alkalommal szolfézsórákra járok. Zeneiskola után megyek edzésre, ahol körülbelül este nyolcig vagyok, ezután hazamegyek, ahol kis pihenés után a maradék tanulnivalót csinálom meg másnapra.

Hogyan kapcsolódsz ki, hogy lazítasz ennyi minden után?
Például úgy, hogy telefonozok, focizok az öcsémmel, és nagyon sokat zongorázok. Az teljesen kikapcsol.  

Mi a legnagyobb álmod?
A legeslegnagyobb álmom az ötkarikás játékokra kijutni, ez most már nem is olyan lehetetlen küldetés, hogy a karate olimpiai sportág lett. Persze tudom, hogy az álmokat nehéz megvalósítani, de ezen dolgozok.

Valigura Ádám, 6.N