GIMA OnlineRólatok - Nektek

 

 

 

 

 

 

2015-ben az év rovara a nagy szentjánosbogár -

    Lampyrisnoctiluca (Linnaeus, 1767) 
    Tudományos nevének elsőszava lámpást jelent, a második szójelentése "éjszaka világító".
    A szentjánosbogár-félék családjának eddig mintegy 2000 faját ismerjük, melyek többsége a Föld trópusi területein honos; a mérsékelt övben a fajok száma kevesebb. Európából mintegy 50 fajt mutattak ki. Magyarországon 3 faj él, közülük a legismertebb a nagy szentjánosbogár.

 

 

 

 

 

 

 

 

    A nagy szentjánosbogárra erős ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző: a hím és a nőstény megjelenése nagyon eltér egymástól. A kifejlett hím teste 10–12 mm hosszú, szürkésbarna színű, előtorának és szárnyfedőinek szélei világosabbak.
    Feje felülről nem látható, mert a félkör alakú előtor teljesen befedi, csak a 11-ízűcsáp látszik ki alóla. Fejének nagy részét a két hatalmas, félgömb alakú összetett szem teszi ki, amelyek alul majdnem összeérnek. Szájszervei csökevényesek. Szárnyfedői befedik a potrohot. Hártyás szárnyai fejlettek, repülni tud. Potroha 7. szelvényének hasoldalán alul két kis fehér folt (világítószerv) látható.
    A kifejlett nőstény teste 15–25 mm hosszú, szürkésbarna hátoldalának középvonala kissé világosabb. Feje felülről szintén nem látható, mert a félkör alakú előtor teljesen befedi, csak a 11-ízűcsáp látszik ki alóla. Összetett szemei kisebbek, mint a hímnél. Szájszervei csökevényesek. Szárnyfedői és hártyás szárnyai hiányoznak, ezért repülni nem tud. Szárnyak hiányában a testének szelvényezettsége szembetűnő. Potrohi hasoldalán a 6. és a 7. szelvényen harántos fehér szalag, a 8. szelvényen kétoldalt egy-egy kis fehér folt látható, ezek a világítószervei.. A lárva a nőstényhez hasonlít, de előtora nem félkör alakú, hanem kissé megnyúltabb. Színe feketésbarna, de minden testszelvénye két hátulsó szögletén elmosódott szélű világosbarna folt látható. Csápja nagyon rövid, csak három ízből áll. Szeme csupán egyetlen elemi szemecskéből áll, rágói viszont jól fejlettek, és az emésztőfolyadékot vezetőcsatorna fut rajtuk.
    A szentjánosbogarak fejlődése a megtermékenyített petéből indul és 3–5 hét múlva kelnek ki az 5 milliméteres lárvák,melyek 5–6 vedlés után, 1–2 év alatt érik el végleges, akár 25 milliméteres nagyságukat. A teleket a talaj repedéseibe vagy korhadt növények közé húzódva töltik.
Az utolsó stádiumú lárvák bebábozódnak, majd 8–15 nap múlva, május-júniusban kikelnek. A kifejlett bogarak (az imágók) alkonyatkor és éjjel aktívak.
A nőstények szinte egyáltalán nem mozognak. A hímek alacsonyan repülnek, és néha mesterséges fényforrásoknál is megjelennek. Az imágók élete kizárólag a szaporodásról szól, ennek végeztével (pár nap után) elpusztulnak.

 

 

 

 

 

 

 

    A nagy szentjánosbogár lárvái csigákkal táplálkoznak.
A kifejlett szentjánosbogarak nem táplálkoznak, legfeljebb némi folyadékot vesznek magukhoz. Rövid életük alatt a lárvakorukban felhalmozott tápanyagaikat élik fel.
    A kifejlett szentjánosbogarak életében a fénykibocsátás (biolumineszcencia) a hím és a nőstény egymásra találásának eszköze. A fény a luciferin nevűszerves vegyület oxidációja közben keletkezik.
A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását.
Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Ha a nőstény nem találkozik hímmel, két óra múltán kikapcsolja a fényét, és elbújik. Ezt legfeljebb 10 napon át ismétli; ha ez időalatt nem sikerült párosodnia, elpusztul.. Ha a párzás megtörtént, a nőstény nem világít többé, hanem maradék energiáját a „tojások” érlelésére fordítja.
A szentjánosbogaraknak a lárvája is világít, bár sokkal gyengébben, mint a nőstény. Az őesetében azonban a fény mint szexuális hívójel nem jön számításba, nála a fénynek figyelmeztető szerepe van.
    A szentjánosbogarak által kibocsátott fény úgynevezett hideg fény. A folyamat ugyanis nagyon jó hatásfokkal működik: a fény előállításához használt energia közel 98 százaléka a fénytermelésre fordítódik, miközben hőalig keletkezik.
A nagy szentjánosbogár megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha a növényzet természetességét óvjuk, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, aholőshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek.
A nem megfelelően tájékozott emberek néha szentjánosbogárnak neveznek olyan nappal aktív bogarakat, amelyeknek a kültakarója szembetűnően fényes zöld. Ilyen például az aranyos virágbogár, nagy fináncbogár,vagy a díszes árvacsalán-levelész. E fajok azonban semmilyen rokonságban nem állnak a szentjánosbogarakkal, életmódjuk egészen más, és nem is világítanak.
Egy kis érdekesség….A szentjánosbogár irodalmi és néprajzi műveinkben is gyakran előfordul. Régenéjjeltündöklő, vagy villancsó bogárnak is hívták.
Sokan kérdezik, hogy miért pont szentjánosbogár a neve?  Szent János napja több nemzetnél megegyezik Szent Iván napjával, azaz június 24., a nyári napforduló időpontja. Ekkora esik a bogarak rajzási időszaka. Szerte Európában a nyári napforduló idején hatalmas tüzeket gyújtanak, s a tűz fölött átugrálnak, hogy Szent Iván bőtermést adjon.
A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlőkincs felett láng csap fel, s a szorgalmatos kincskeresők könnyedén ráakadhatnak.

Kisvárdainé Fábián Erika

Az ismeretterjesztő szöveg és képanyag a http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/Ev_Rovara_2015/EvRovara_2015

_sajtoanyag.pdf felhasználásával készült.