Földgáz


    A földgáz, amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag. Nem mérgező, a levegőnél könnyebb gáz. Akár néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, a lelőhely mélységétől függően. Egyfajta gyúlékony elegy, amely szénhidrogén alapú gázokból tevődik össze. Felismerhetősége könnyű, ezért a jellegzetes, kellemetlen szagú  etil-merkaptánt vagy más nevén etántiolt használják.  Időszámításunk előtt a kínaiak már használták, mégpedig nem másra, mint templomaik megvilágítására. Mindezt bambuszcsöveken keresztül vezették el. 1950-ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott Oroszország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Norvégia, Németország, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela, Algéria, Nigéria, Indonézia, Malajzia, és nem olyan régen a Közép-Kelet országai. Magyarország földrajzi elhelyezkedés szerint nagyon jelentős, világméretekben viszont közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Már az 1910-es évektől folyik kitermelése. Eltekintve az 1945-ös visszaeséstől egészen az 1990-es évekig folyamatosan nő. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Hazánk sosem volt önellátó, annak ellenére, hogy a lehetőségek adottak voltak hozzá. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az az évi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a Szovjetuniótól. A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.

1