Élménybeszámolók

 

 

 

Élménybeszámoló


Szeptember 29-én délben indultunk el Szegedre. Kilencedik évfolyamtól tizenkettedikig voltak diákok és néhány tanár. Három kisbusszal mentünk. Én nagyon élveztem az utat odafelé, az új osztálytársakkal beszélgettünk, hülyéskedtünk.
1Megérkeztünk Szegedre délután négy körül és a folyóparton parkoltunk a buszokkal. Majd mindannyian elindultunk és egy nagyon szép térre és sétálóutcára értünk. Mi kilencedikesek kaptunk negyed óra szabadidőt a következő programig. Ez alatt az idő alatt meglátogattunk egy cukrászdát (mert mi mást?), és pótoltuk az energiát. Ez után elsétáltunk az első programunk helyszínére. Közben egyszer-kétszer megálltunk, mert a tanár úr mesélt pár érdekességet arról a helyről, ahol éppen álltunk.1 A programunkat a Szegedi Egyetem kémia tanár szakos hallgatói tartották. Kaptunk köpenyt, védőszemüveget és egy füzetet, amiben feljegyeztük a kísérleteket. Egy óránk volt, hogy annyi kísérletet próbáljunk ki, amennyit tudunk. Ezek nagyon érdekesek voltak, legszívesebben az összeset kipróbáltam volna. Miután ennek vége volt, megvacsoráztunk egy McDonald’s-ban és már mentünk is gyógyszerészeti tanszékre. Mivel túl korán értünk oda, volt egy kis időnk a Dóm téren fotózkodni a „SZEGED” felirat előtt. Ez alatt volt időnk sétálni, beszélgetni és jobban megismerni egymást. A programot szintén egyetemisták tartották egy előadóteremben. Nagyon kedvesek voltak, megkérdezték tőlünk, hogy mik a terveink a természettudományokkal.  Négy csoportban végeztük ugyanazokat a kísérleteket. Gumikesztyűt is kaptunk, ugyanis itt mi magunk végeztük a kísérleteket. Ha lehet, ez még érdekesebb volt, mert saját magam önthettem és mérhettem az anyagokat. Néha kilöttyintettünk ezt-azt, de az talán belefért. A program végén kattintottunk egy közös képet, majd visszaindultunk a buszokhoz. Örömünkre pont útba esett egy játszótér, amit a 9.c rögtön megrohamozott. A folyóparton vártuk, hogy elinduljunk, és hallgattuk egy rockbanda fellépését. Hazafelé a buszban hangosan hallgattuk a zenét, amíg tudtuk. Éjjel fél kettőkor értünk Dombóvárra, elbúcsúztunk és mindenki ment haza. Nagyon jól éreztem magam, remélem, hogy jövőre is mehetek!


Klemm Bianka
Szeged, 2017.09.29.

Kutatók éjszakája Szegeden


Szeptember 29-én, pénteken délben izgatottan várakoztunk a Művelődési Ház mögött. Három busszal mentünk, hogy a suli összes természettudós diákja- több, mint negyvenen-, aki kedvet kapott ehhez eljöhessen velünk. Nagyon sokat utaztunk, körülbelül 4 órát oda és 4 órát vissza. De ez az idő is hamar eltelt, mert nagyon jól éreztük magunkat. Baján megálltunk,  kaptunk egy kis időt, majd folytattuk utunkat Szegedre. Megérkeztünk. 1

Leszálltunk a buszokról, kicsit sétáltunk együtt a városban, majd három csoportra osztottak minket. Mi Kisvárdai Antal Tanár úrral voltunk. Először elmentünk a Szegedi Tudomány Egyetem Természettudományi és Informatika Karára (SZTE-TTIK). Ott kaptunk köpenyt, védőszemüveget, és egy kis füzetet amibe tudtunk jegyzetelni. Mindegyik füzeten találtunk egy számot, mert a kísérletezés végén tombola sorsolás volt. A mi csapatunkból a Dunai Lili nyert.  2-3 fős csapatokba kellett összeállni. 13 munkaállomás volt, ahol egyetemi hallgatók segítettek nekünk.1 Az első hely címe „Titkosírás. Kurkumával?” Egy kurkumával sárgára festett szűrőpapírra szódabikarbóna oldattal festettünk. Ételecet hatására azonban újra sárga színű lett, így a festést ki is tudtuk „radírozni”. A fehér szűrőpapírra a szódabikarbóna oldattal színtelen titkosírást készítettünk, majd a kurkuma-oldattal lespriccelve láthatóvá vált. Ennek az az oka, hogy az egyik lúgos kémhatású a másik pedig savas és így semlegesítik egymást. A második állomáson lávalámpát készíthettünk. Sajnos ott mi nem vettünk részt. A harmadik állomás A virgonc kalcium címet kapta. Ez sem fért bele az időnkbe. A negyedik állomáson a karbidlámpát vizsgáltuk. Egy borsó nagyságú kalcium-karbid darabot egy csempelapra tettünk és cseppentettünk rá pár csepp vizet. Eközben meggyújtottunk egy gyufát, és az égő gyufát a cseppentés pillanatába a keletkező gázba tartva meggyújtottuk. A visszamaradó anyagra cseppentenünk kellett fenolftalein-oldatot. A reakcióban C2H2 és Ca (OH)2 keletkezett. A barlangászok sokáig használták a karbidlámpát, a természetvédelmi szabályok azonban előírják, hogy a „karbidhamut” ki kell hozni a barlangból. A megmaradó karbid még képes reagálni, így szennyezi a környezetet. A calcium-hidroxid erős lúg így ezért is szennyezheti a barlangot a karbidlámpa. Az ötödik állomáson káposztával lehetett megvizsgálni, hogy savról vagy lúgról van szó, ebből kimaradtunk. A hatodik állomás: A molnárka halála. A molnárpoloska egy olyan rovarfaj, mely a víz felszínén futkosva keres magának táplálékot. Egy lapos üvegtálba vizet töltöttünk, majd a felszínére hintőport szórtunk. Egy mosogatószeres fültisztító pálcikát érintettünk a folyadék felszínéhez, majd megfigyeltük a változást. A hetedik állomáson az Impresszionizmus a tejben kísérletet végeztük el. Egy műanyag tálba kellett zsíros tejet öntenünk, melynek négy sarkába cseppentettünk pár csepp ételfestéket. Egy mosogatószeres fültisztító pálcikát nyomtunk a foltok közepébe. A tapasztalatunk az volt, hogy a színes foltok szétszaladtak. A jelenség oka az, hogy a mosogatószer poláris az ételszínezékes tej pedig apoláris így a kettő taszítja egymást. A nyolcadik állomás „Tele a pelenka..de mivel?” címet kapta. Sajnos ezen sem tudtunk részt venni. A kilencedik állomáson A vízoldható műanyag, a halak kedvence volt a téma. Egy vízzel teli edénybe egy polivinil-alkoholból és egy polietilénből készült zacskót tettünk, melyekben kövek voltak. Azt tapasztaltuk, hogy a PVA-as zacskó feloldódott. Ebből készülnek a mosókapszulák és a horgászatban is felhasználják az etetéshez. 1A polivinil-alkohol víz hatására oldódik, és a baktériumok teljesen lebontják. A tizedik állomás címe: „Vasból réz, cinkből sün”. Itt sem vettünk részt. A tizenegyedik állomáson sem ahol árammal rajzoltak. A tizenkettediken a tejfölt vizsgáltuk. Kémcsőbe töltöttünk két ujjnyi keményítő-oldatot és cseppentettünk hozzá jód-oldatot. Megfigyeltük a színváltozást. A kimutatási reakció ismeretében megállapítottuk, mely élelmiszerek tartalmaznak keményítőt. A répa, az alma, a kristálycukor nem lett bekarikázva, viszont a burgonyát, a pudingport és a rizst bekarikáztuk. A tejfölt régen a piacokon úgy hamisították, hogy lisztet kevertek hozzá. Az utolsó állomáson az acetonnal kísérletezhettünk, de sajnos idáig sem jutottunk el, mivel ezekre csak 1 óránk volt és ez az 1 óra nagyon gyorsan eltelt. Ezután elindultunk A Szegedi Tudomány Egyetem Gyógyszertudományi Karára (SZTE-GYTK). Ahol megint különböző feladatok vártak. Miután elvégeztük őket, várakoznunk kellett, volt aki bent töltötte el ezt az időt és volt aki kint sétált. Majd mikor a megbeszélt időpontra mindenki odaért az épület arra a szintjére ahol a kísérletezés következett, bementünk a terembe. Megint 3 fős csapatok kellettek. Mindenki kapott egy segítőt aki bemutatta és segített a kísérletekben. Nagyon sok érdekes dolgot tudhattunk meg és nagyon izgalmas volt. Miután a kísérletezést befejeztük, a köpenyekben lőttek rólunk egy csoportképet. Ezután elmentünk a mosdóba kezet mostunk majd felhúztuk a kabátot és egy kis városnézés meg játék után odamentünk a buszokhoz. Megvártuk még mindegyik csoport megérkezett majd felszálltunk a buszokra. Hazafelé már nem voltunk annyira aktívak, mint odafelé, voltak akik be is aludtak. Nagyon jól éreztem magam, érdekes és izgalmas volt. Ilyen kiruccanásokkal jobban megismerhetjük egymást az osztálytársainkkal.


Írta: Császár Cintia 9.c

 

Kutatók Éjszakája a Szegedi Tudomány Egyetemen.


Amióta ide járok, ez volt az első lehetőségünk hogy Szegedre menjünk Kutatók Éjszakájára, ami már alapból is megadta a hangulatát a programnak, alig vártuk hogy eljöjjön az idő, és indulhassunk.
Annak ellenére, hogy tudtuk milyen programok lesznek, nem igazán tudtuk mire számítsunk, ezért még inkább kíváncsibbak voltunk.
Az út teljesen jó hangulatban telt, csak úgy mint általában ahova mi megyünk..:)
Mikor odaértünk, volt egy fél óra szabadidőnk a város központban,aztán útra keltünk .

1Első programunk SZTE Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézetében volt. Vagyis igazából az összes…………
Az előadás címe a Halottak Misztikus világa címet viselte, amit Dr. Kereszty Éva tartott nekünk,nagyon érdekesnek találtam,tetszettek a poénok illetve az hogy belevitte a művészettörténetet is.

1Ezután következett  a DNS vizsgálatok szerepe a kriminalisztikában, ami szintén nagyon érdekes volt, tiszteletre méltó amit ezek az emberek ki tudnak hozni egy milliméteres kis foltból is amit egy laikus ember lehet észre sem venne. Itt aztán átmentünk egy másik helységbe ahol különböző tárgyakat mutattak be amik bűn esetek helyszínein voltak megtalálhatók. (Természetesen nem az eredetiek voltak, de mi ezeket is csodálattal néztük)
1
Ezután,hogy még jobban fokozzák a figyelmünk felkeltését, személyesen élhettem át, milyen amikor egy nyálmintát vizsgálnak meg, nagy öröm volt számomra hogy rágózhattam majd utána megnézzék hogy van e benne nyál? És volt!!! J  Az alábbi képen pedig az látható ahogy megvizsgáltunk egy száradt vérfoltot,és a pozitív teszt is minket igazol, hogy az valóban vér volt.

Ezt követően UV fény alatt néztük meg a vér illetve ondó váladékok helyét textil anyagokon. Ami szintén érdekes volt,az ember úgy érezte magát mint az NCIS-ben. Ami amúgy személyes kedvencem szóval nagyon nagyon sok plusz pont az egyetemnek hogy ilyen programok voltak!

 
Majd ezután szintén Dr. Kereszty Éva fogadott bennünket ahol már az eredeti helyszínen talált tárgyakat láthattuk,illetve olyan „dolgokat” amiket az Igazságügyi Orvostanszék vizsgált,különböző halálesetek során.. Itt megtalálható volt véres 1kés,egy pár cipő,kötelek öngyilkossági kísérletekhez, búcsú levelek, vagy legyen szó egy kisbabáról akinek a nyakára volt tekeredve a köldökzsinór. Ezek engem személy szerint 1már sokkal jobban megérintettek,itt már annyira nem nevettem a poénokon, de rettentően érdekesek voltak...

Az utolsó helyszínünk pedig nem más volt,mint a boncterem, itt én személy szerint többet vártam,azt hittem boncolunk is vagy legalábbis jobban belemegyünk ebbe a „műfajba”. Sajnos az előadónk sem tartotta fontosnak, hogy ebbe belemenjünk mélyebben, de ettől függetlenül szerintem egy tökéletesen érdekes napot mondhatunk magunk mögött, amit még mindig hálásan köszönök.

T. Zsófi